kedd, október 21, 2014
   
Betűméret

Köszöntjük weblapunkon

NYILATKOZATTÉTEL

NYILATKOZATTÉTEL

 

  1. Papíralapú bevallás:

Az aktuális év szezonjára vonatkozó Fajtahasználati Nyilatkozatát a Tisztelt Mezőgazdasági Termelő, Vetőmag Feldolgozó a címére egységcsomagban megküldött nyilatkozat nyomtatványon teheti meg.

 

2. Elektronikus bevallás:

Az idei év aktuális időszakára vonatkozó Fajtahasználatii Nyilatkozatát webes formában egyszerűen és gyorsan is megteheti, ha erre a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-vel szerződést kötött és a kapcsolattartó megkapta a felhasználó- nevet és jelszót.

 

 

A szerződés itt tölthető le!

 

Ha először tesz nyilatkozatot, vagy korábbi nyilatkozatának Azonosító adataiban változás következettbe, kérjük a szerződéshez mellékelje a kapcsolattartáshoz szükséges nyilatkozat nyomtatványt.

 

    1. Papíralapú nyomtatvány

       

2009 évi nyomtatvány itt tölthető le!

2010 Őszi nyomtatvány itt tölthető le!

2010 Tavaszi nyomtatvány itt tölthető le!

2011 Őszi nyomtatvány itt tölthető le!

2011 Tavaszi nyomtatvány itt tölthető le!

2012 Tavaszi nyomtatvány itt tölthető le!

2012 Őszi nyomtatvány itt tölthető le!

2013 Tavaszi nyomtatvány itt tölthető le!

2013 Őszi nyomtatvány itt tölthető le!

2014 Tavaszi nyomtatvány itt tölthető le!

A nyomtatványok kitöltéséhez szükséges az Adobe Reader. Innen letölthető !

 

 

Az idei év aktuális időszakára vonatkozó Fajtahasználati
 

Bevezető

A visszavetett termény és az utántermesztett burgonyagumó növényfajta-oltalomból eredő díjigénye

A növénytermesztés több ezer éves történetében sikerült a vad növényfajok termesztése során tájfajtákat, majd az utóbbi századokban nemesített fajtákat létrehozni, amelyek sokkal jobban megfeleltek az ember igényeinek. A piac, a fogyasztók igényeinek változása egyre gyorsabban követeli az újabb és jobb növényfajtákat.

A növénynemesítés azonban hosszú időt és komoly befektetést igénylő  munka. Pl. egy új jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése legalább 15 évig tart, sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és szűken számolva is százmillió Ft-nál több költséggel jár. Ezért a nagy szellemi és anyagi ráfordítással létrehozott fajtákat a tulajdonosok szabadalmakkal védik, a fajta használatáért díjat (licenc díjat) szednek a felhasználóktól, hogy a nemesítéssel, a fajtafenntartással, szaporítással kapcsolatos költségeik megtérüljenek

Az új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi egyezmény (UPOV) 1961 óta minden oltalmazott növényfajtával kapcsolatos jogot (nemesítés, vetőmag szaporítás, forgalmazás stb.), a fajtatulajdonosnak tart fenn, aki jogdíj megfizetése fejében, meghatározott felhasználási ciklusig engedélyezi a fajta használatát. Magyarország 1983-ban csatlakozott az UPOV-hoz, és a 2002. évi LI. törvényben hirdette ki az 1991-ben felülvizsgált egyezményt.

Az Európai Unió a fenntartható fejlődés, a polgárainak és szellemi termékeinek védelme érdekében a Tanács 2100/94. EK rendelete létrehozta az Európai Fajtaoltalmi Hivatalt, és 21 faj nem hibrid fajtáinak a kvázi kényszerhasznosításával bevezette a visszavetett termény vetőmagkénti használatának gazdálkodói privilégiumát. Ennek értelmében nem kell kérni a fajtatulajdonos előzetes engedélyét az adott körbe tartozó fajta visszavetéséhez, de méltányos jogdíj megfizetést írt elő.

A Bizottság 1768/95/EK rendelete a visszavetett termény használatára 50% szellemi termék után fizetendő licencdíj mértéket állapított meg és kistermelői alanyi mentességet állapított meg.

A hazai szabályozás időbeli késéssel párhuzamosságot mutat. Kezdetben az állami fajtaminősítés kvázi oltalmat biztosított a nem oltalmazott fajtának, majd a minisztérium ehhez fajtahasználati díjat kapcsolt.

A Találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. a saját gazdaságban visszavetett terményre nem vette át az EU gazdálkodói privilégiumot és méltányos jogdíjfizetési kötelezettséget. A fajtahasználat így továbbra is fajtatulajdonosi engedélyhez és 100%-os jogdíjfizetéshez köthető maradt.

A 2009. évi XXVII. tv. az „Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról” cím alatt az EU rendeleteknek megfelelően módosította az 1995. évi XXXIII. Törvényt. A visszavetett termény növényfajta-oltalomból eredő díjigény beemelésével EU konformmá tette azt. Meghatározta gazdálkodói előjog alá tartozó fajok körét, a saját gazdaság és a mezőgazdasági termelő fogalmát, a kistermelői díjmentesség mértékét, nevesítette az adatszolgáltatási és bizonyítási kötelezettséget, illetve a növényfajta-oltalom bitorlás tényállását. A törvény meghatározta a jogosult és szervezete, a termelő és szervezete, a feldolgozó és szervezete jogait és kötelességeit, továbbá hogy a növénytermesztési hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv milyen feltételekkel, milyen adatokat bocsát a növényfajta jogosultjának rendelkezésére. A vonatkozó magyar törvények és EU-s rendeletek letölthetők a honlap jogszabályok menüjéből.

Az oltalmazott fajták visszavetett vetőmagja utáni méltányos jogdíjfizetés nem csak törvényi, hanem erkölcsi kötelesség is. A fémzárolt vetőmag használatának csökkenése, és az állami támogatás lecsökkenése, vagy megszűnése következtében a nemesítés finanszírozása veszélyeztetetté vált. Jogdíj fizetés hiányában nem születhetnek meg az Önök igényét jobban kielégítő új, nemesített fajták, munkahelyek szűnnek meg, a fajták vetőmagjának ára megnövekedik, a hazai növénytermelés gazdaságossága, versenyképessége károsodik.

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t nem nyereség képzésére alapították tagjai, illetve bízta meg a többi jogosult, hanem fenti feladatok megvalósítására, a nemesítés pótlólagos finanszírozására.

Szeged, 2011. február 24.

Seprenyi Bálint István


 

Statisztika

Oldalainkat 4 vendég böngészi
Alapértelmezett beállítások